Koaxiális kábelek

Aljzat: Az anya csatlakozó, melynek középső vezetője általában üreges kialakítású.

Árnyékolás: A dielektrikumot és a középső vezetőt körülfogó vezető fémfólia vagy fémhuzalból készült fonott réteg.

Beiktatási csillapítás: A jel teljesítményének a koaxiális kábel vagy más rendszer beikatása által okozott vesztesége. Értékét dB-ben szokás megadni.

Csillapítás: A teljesítmény veszteségre jellemző frekvenciafüggő mennyiség. Értékét általában dB/m-ben adják meg.  A nagyfrekvenciás tápvonalak csillapítása - a hullámellenállással és rövidítési tényezővel ellentétben - nem frekvenciafüggetlen, hanem a frekvenciával nő. Ha a tápvonal saját hullámellenállásának megfelelő ellenállással van lezárva, a veszteséget kizárólag a vezeték ellenállása(bőrhatás) és az alkalmazott dielektrikum veszteségi tényezője határozzák meg.

Dielektrikum: A kábel középső vezetője és az árnyékolás között megtalálható szigetelő anyag. A nagyfrekvenciás hullám nem a vezetőkben hanem a koaxiális kábel középső vezetője és az árnyékolás közötti térben található dielektrikumban terjed, a skin-effektus mellett ezért elsősorban a felhasznált dielektrikum veszteségi tényzője felelős a kábel csillapításért.

Dugó: Az apa csatlakozó, melynél a középső vezető általában tüske szerűen van kialakítva.

Elektromágneses interferencia (EMI):  Az elektromos áramkörben egy külső elektromágneses térből érkező sugárzás vagy induktív csatolás hatására fellépő zavar.

Frekvencia: Ismétlődö esemény(jel) egységnyi idő alatti előfordulása. Mértékegysége a Hertz vagy 1/s.

Impedancia:  Váltakozó áramú ellenállás. A váltóáramú elektromos hálózatban a komplex feszültség és a komplex áram értékeinek hányadosa. Mértékegysége az Ohm. A híradástechnikában leggyakrabban 75 és 50 Ohm impedanciájú rendszereket használnak.

Koaxiális adapter:  Két különböző típusú vagy "nemű" koaxiális csatlakozó közötti csatlakozást megvalósító eszköz(pl. BNC dugó -> SMA aljzat adapter).

Koaxiális csatlakozó: A kábel csatlakozását biztosító eszköz, amely minden szerelt koaxiális kábelen megtalálható. Sokféle koaxiális csatlakozó létezik, a legismertebbek: BNC, SMA, F, N, stb.

Koaxiális kábel: A híradástechnikában használt olyan vezetéktípus, ami egy belső vezető érből, dielektrikumból, fémhálóból és külső szigetelésből áll. A fémháló szerepe az elektromos árnyékolás, azaz a belső éren továbbított jel megóvása a külső zavaroktól. Elsősorban rádiófrekvenciás jelek továbbítására használják. A ko-axiális azt jelenti, hogy "közös tengelyű", azaz a név a csőszerű összetételre utal.

Középső vezető: a kábel közepén található tömör vagy sodrott (réz)vezeték.

Mikrohullámú frekvenciatartomány: Az elektromágneses hullámok melyek hullámhossza megközelítőleg a 30 cm–től (1 GHz-es frekvencia) az 1 mm–ig (300 GHz) terjed. Más értelmezés szerint a mikrohullám fogalma „300 MHz és 300 GHz ) közti váltakozó feszültségű jeleket ír le.

Minimális hajlítási sugár: A kábel meghajlítása során megváltozik a kábel középső vezetőjének és a külső árnyékoló vezető közötti távolság, asszimmetrikussá válik a keresztmetszet, ezért a kábel főbb paraméterei, a csillapítás és hullámimpedancia is megváltozik. A kábel legkisebb sugár alatti hajlításánál ezek a jellemzők jelentősen megváltoznak, a kábel dielektrikumában inhomogenitások és apró törések alakulhatnak ki, vagyis a kábel nagyfrekvenciás tulajdonságai jelentősen romlanak.

RF (rádiófrekvencia): A körbelül 30 kHz és 300 GHz közötti tartományba eső frekvenciasáv.

Rövidülési tényező(sebességtényező): A tápvonalon haladó elektromágneses hullám haladási sebessége a szigetelő tulajdonságaitól függően közelíti a fény sebességét. A haladási sebesség csökkenése miatt a tápvonalon (a szabad térben mérthez képest) egy adott frekvenciájú elektromágneses hullám hullámhossza rövidebb lesz. A rövidülési tényező a jel tápvonalon kialakuló tényleges hullámhosszának és a szabad térben kialakuló hullámhosszának aránya:

VSWR (Állóhullámarány): Ha tápvonalhoz csatlakozó impedanciák nem egyeznek meg a tápvonal impedanciájával, akkor visszaverődés (reflexió) jön létre.  A tápvonalon így egyidejűleg két irányban terjednek hullámok. Az egymással szemben haladó, azonos frekvenciájú hullámok eredőjeként a tápvonalon állóhullámok alakulnak ki, azaz a tápvonal mentén különböző keresztmetszeteiben más-más lesz a rádiófrekvenciás feszültség (és áram) amplitúdója. Ilyen módon az állóhullámok kialakulása, a haladó és visszavert hullámok aránya: az állóhullámarány jól jellemzi az illesztettséget, illetve a lezáró impedancia viszonyát a tápvonal hullámimpedanciájához. Az állóhullámarány (VSWR) a tápvonal mentén fellépő legnagyobb, és legkisebb feszültség hányadosa.