Kültéri vezeték nélküli hálózatok

Kültéri vezeték nélküli hálózatok telepítésénél is érvényesek a beltéri használatra vonatkozó megállapítások, vagyis a reflexiók és a többutas terjedés hatását mérsékelni kell. A kültéri alkalmazásnál a telephelyek közötti optikai rálátás tekinthető optimálisnak. A rádióhullámok a terjedés során az útjukba eső könyezeti tárgyakon, fákon és azok lombozatán jelentős csillapítást szenvednek el ami az időjárástól és évszaktól is függ, ezért a vezeték nélküli összeköttetés megbízhatatlanná válik.

A kültéri vezeték nélküli hálózatok telepítése előtt javasolt a helyszíni felmérés. Ekkor hozzáférési pontokat hozunk létre, majd egy hordozható számítógépen található mérőszoftver segítségével feltérképezzük a helyszínt. A felmérés alapján látható ha a lefedettség optimális, vagy a hozzáférési pontok számának és elhelyezkedésük módosítására van szükség.

Az antenna magassága

Az antennák megfelelő beépítési magassága az alábbiaktól függ.

1. Állomások közötti távolság: nagyobb hatótávolságú összeköttetéshez - a Föld görbülete miatt - nagyobb antenna magasság szükséges. Mint az 1. táblázatban is látható, az összefüggés a távolság négyzetével arányos.

2. A Fresnel zóna: a mikrohullámú terjedésnél feltépő diffrakciós jelenség zónája, amely - a fényhullámokhoz hasonlóan - nem párhuzamos (széttartó) sugárnyaláb esetén alakul ki. Olyan forgási ellipszoiddal jellemezhető, amelynek nagytengelye az adó- és vevőantennát összekötő egyenes, kistengelye függ a hullámhossztól. Kiemelt szerepe van az első Fresnel zónának, mert az energia körülbelül 90 %-a ezen a nyomvonalon halad keresztül. Az 1. táblázatban szereplő értékek az első Fresnel zónára vonatkoznak. 

3. A hullámterjedés útjába eső környezeti tárgyak magassága.